Bőrrák

A bőrrákok világméreteket öltő szaporodásáért, sajnos, az éltető nap káros sugarait okolhatjuk. Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor a tudósok először figyelmeztettek a Déli-sark fölött kialakuló ózonlyukra, nem hittük mennyire közvetlen veszély fenyegeti az emberiséget.

A statisztikai adatok a bőrdaganatok tekintetében valóban ijesztőek, 10 évente a bőrön előforduló rákok megduplázódásáról lehet beszélni. Ideje komolyan venni a problémát, és sürgősen tennünk kell ellene.

A bőrrákok közül leggyakrabban az egyébként kevéssé veszélyes karcinóma bazocellulare vagy bazalióma érdemel először is említést. A korábban 60-80 évesek arcán, fején megjelenő, bőrszínű, kissé erezett, gyöngyházfényű daganat közepén gyakran kifekélyesedik.

Szívesen fordul elő testnyílások közelében, leginkább az orron, fülön, ajkon szem körül. Ilyen lokalizációban – viszonylag lassú és kevéssé invazív növekedése ellenére – „lerághatja” a porcot (ulcus rodens = maró fekély), s ha például a csontok mellett a koponyaűrbe is betör, a beteg életét komolyan veszélyeztetheti.

Szerencsére ritkán ilyen agresszív, s csak kb. 2 ezrelék valószínűséggel ad áttéteket, így ma inkábba a „semimalignus”, kevéssé rosszindulatú jelző vonatkozik rá. Saját megfigyeléseim is alátámasztják viszont, hogy egyre korábbi életkorban jelenik meg, mégpedig a fénytől elzártabb bőrteületeken, így a törzsön is. Gyakran csoportosan jelentkezik (multiplex), és a kor előrehaladtával a bazalióma újra és újra megjelenhet, ezért a betegek szűrése (mely nálam ingyenes) nagyon fontos.

A másik hámeredetű rák, a karcinóma planocellulare vagy valódi laphámrák hasonló lokalizációk mellett a testen még több helyen mutatkozhat. A felhányt szélű, hamar kifekélyesedő tumor szintén bőrszínű, de a bevérzések miatt külleme is sejteti, hogy agresszívabb, s néha valóban nagyon hamar ad áttéteket a közeli nyirokcsomókba, sőt ritkábban belszervekbe is.

Kialakulásban szintén fontos a napfény-expozíció, de kialakulhat régi hegekben, gyulladások nyomán (röntgenbőr, égési hegek stb.). Kiemelkedő fontosságú formája az ajakrák, mely esetében legtöbbször az alsó ajkon jelentkezik. Bizonyított a napfény kártékony hatása mellett a dohányzás (pipa) szerepe. A nemiszervek rákja esetében gyakran találunk vírusos fertőzést (kondilóma, herpesz), ezért fontos az ilyen irányú szűrés is.

A melanóma malignum a szervezet legrosszabb indulatú daganata. Festéksejtes eredetű, így anyajegyekből is kialakulhat (3% valószínűséggel), a szövettani anyagokban az eredeti anyajegy maradványát csaknem mindig meg lehet találni (80%). A legjellegzetesebb és legkönnyebben felismerhető bőrrák színe csaknem mindig fekete vagy nagyon sötétbarna. Minél vastagabb, kiemelkedőbb, egyenetlen szélű, s minél több kísérő tünete van (nedvezés, vérzés), annál rosszindulatúbb.

Sajnos, néha igen korán ad áttéteket, és nemcsak a környéki nyirokcsomókba, hanem belső szervekbe, elsősorban a májba, tüdőbe, agyba, csontokba. A beteg további sorsa érdekében ilyen irányban végzett vizsgálatokkal kell kizárni e metasztázisok jelenlétét. A primer daganat szövettani felépítése, vastagága, nyugtalansága előre vetítheti a rosszabb túlélési esélyt, ezért mindig igyekezni kell a daganat totális eltávolítására műtéttel, s hisztológiai vizsgálatot kell végezni.

A másik két bőrrákkal együtt ma már biztosan tudjuk, hogy a fény szerepe a genetikai faktorok mellett a legfontosabb. A korábban ártalmatlannak vélt UV-A sugárzás éppúgy kiválthatja, mint az UV-B vagy UV-C, ezért a szoláriumok használóit is fenyegeti a bőrrák, elsősorban a melanóma kockázata. Emellett a túlzott napozás, fénykezelés hatására más bőrkárosodások is kialakulhatnak. Ezekről más oldalaimon is olvashat információt.

Mindhárom daganat súlyosabb formáiban vannak kidolgozott utókezelési sémák, melyek biztosítják az optimális feltételeket a gyógyuláshoz. Ezel világszerte kezelési központok foglalkoznak.

A kezelésnél fontosabb azonban az időben történő szűrés illetve a „prekurzor” (rákmegelőző) elváltozások (diszpláziás anyajegyek, sötétebb pigmentfoltok, lentigók) eltávolítása, hiszen ha eltávolítjuk őket, nem alakulhatnak át rosszindulatúvá. Természetesen ilyenkor is végzünk szövettani vizsgálatot a diagnózis (és a prognózis) tisztázása céljából, leégetéssel, lézerrel nem távolítunk el gyanús tumorokat.

Dr. Kohán József
bőrgyógyász-kozmetológus