Csalánkiütés

A csalánkiütés az egyik leggyakoribb allergiás bőrbetegség, melynek oka sokféle lehet. Leginkább ételekre, gyógyszerekre reagál bőrünk ezzel a hevesen viszkető, néha csak vörös, lapos foltok, máskor szinte hólyagos, puha, megint máskor porcelánfehér, kemény tapintatú, óriási göbök képében jelentkező kiütés. Ritkábban ajak- és szemhéjduzzanattal, gombócérzéssel, súlyos esetben fulladással járó esetek is előfordulhatnak.

A kiváltó okot néha nagyon nehéz megtalálni, mert a civilizáció ártalmaként különböző, eddig a szervezet számára ismeretlen anyag kerül a táplálékunkba. Ezek között fontos helyen szerepelnek az „ételadalékok”, melyek tartósítják, színezik, ízesítik ételeinket, italainkat. Emellett tartalmaz a hús, a tej, a tojás különböző antibiotikumokat – az állatgyógyászat 3-szor annyit használ! -, a növényi eredetű táplálékok növényvédő szereket és egyéb mérgeket.

Nehéz tehát nyomára bukkanni a pontos kórokozó ágensnek, pedig a gyógyítás annak elkerülésével a biztos, tüneti kezeléssel csak átmenetileg lehet segíteni a betegen. Erre különböző ún. „antihisztamin” származék alkalmas, melyek közül az újabb generációsak már nem rendelkeznek olyan kellemetlen mellékhatásokkal (álmosság, szédülés, szájszárazság stb.), de néha célszerűbb a régiek alkalmazása is.

Az okok feltárására különböző teszteket dolgoztak ki a bőrgyógyász-allergológusok. Legveszélytelenebb formája a vérvétellel történő LTT (limfocita transzformációs teszt), melynek lényege, hogy a beteg véréhez üvegben kevernek a gyanúba vett gyógyszerből, s mikroszkópos vizsgálattal figyelik, immunsejtjeik aktiválódnak-e.

Az ételfehérjék és más antigének vizsgálatára alkalmas a „scarificatiós” technika is, ilyenkor az alkar bőrét megkarcolják, és a feltételezett anyagokkal becsöpögtetik a felsértett bőrt. A pirosodás pozitivitást jelez. Ilyen esetekben is lehet azonban vérvételből diagnosztizálni speciális immuntechnológiával.

Néha paraziták okozzák immunitásunk „kompromittálását”, ezek kimutatása gyakran nagyon nehéz, de lehetővé teszi, hogy ellenük sepciális immunológiai reakció indul, melyet szintén a vérből – az immunfehérjék változásából – lehet igazolni.

A legkorszerűbbek a mágneses rezgések számítógépes elemzésével dolgozó „biorezonanciás” készülékek, melyek a friss és régebben kiállt fertőzéseket, különböző allergizáló anyagok „emlékeit”, biofizikai-biokémiai „lenyomatát” is képesek kimutatni.

Vannak azonban a csalánkiütésnek olyan formái, melyek nem allergiás eredetűek, ezeket összefoglalóan fizikális eredetű urtikáriának hívjuk. Csalánt okozhat a hideg, a meleg, sőt a bőr tartós vagy erőteljes nyomása, és jelentkezhet „kifáradásos”alapon, amikor a beteg verejtékezéssel járó fizikai terhelésnek van kitéve. Ezen kórképek kezelésében a tapasztalat azt mutatja, nem válnak be a szokásos „antihisztaminok”, így különböző gyógyszerek kombinációit adjuk a páciensnek.

Talán még érdekesebb formája a csalánkiütésnek a kontakt urtikária, amikor a bőrrel érintkező anyagok váltják ki a típusos tüneteket. Ezen anyagok köre is nagyon változatos, leggyakrabban azonban a különböző illatanyagok, aromák váltják ki.

A csalánbetegek kezelésében alapvetően a szigorú diéta a legfontosabb, hiszen az allergén eltávolításával magától is meggyógyul. A diétával kapcsolatba külön oldalon szeretném Önt tájékoztatni.

Dr. Kohán József
bőrgyógyász-kozmetológus